Jó hírek

A módosítás egyik legfontosabb pozitívuma a D típusú nemzeti vízum érvényességi idejének meghosszabbítása 90 napról 120 napra a harmadik országból érkezők számára. Ez több időt biztosít a Szlovákiába érkezés megszervezésére és a rendőrségi időpontfoglalásra.

További könnyítés, hogy a külföldieknek nem kell már fényképet benyújtaniuk a kérelemhez, és bizonyos esetekben a tartózkodási költségek igazolására vonatkozó kötelezettség is megszűnik.

Rossz hírek

A jó hírek mellett akadnak komoly aggodalomra okot adó változások is. A legproblémásabb talán az, hogy a vállalkozói vízumokra ésszerűtlen kvótákat vezettek be. Míg tavaly több mint 10 000 vállalkozói célú tartózkodási kérelmet nyújtottak be, az új szabály szerint ez a szám évente legfeljebb 700 lehet. Hogy a kormány mi alapján döntött pont ennél a számnál, nem ismert.

További akadály, hogy a vállalkozási célú tartózkodási engedélyhez ezentúl üzleti tervet is csatolni kell, amelyet a gazdasági minisztériumnak kell jóváhagynia. Ez tovább csökkenti a ténylegesen jóváhagyott kérelmek számát, pedig a jelenlegi demográfiai helyzet és az állami pénzügyek állapota mellett minden új vállalkozónak örülni kellene Szlovákiában.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a kérelmet kizárólag a kérelmező saját országában működő szlovák konzulátuson lehet benyújtani – más országban erre nincs lehetőség. Ráadásul a vállalkozói kvótákat országonként szétosztva, földrajzi régiók szerint próbálták elosztani, mintha minden irányból egyenlően szeretnénk jelentkezőket. Ennek abszurditását jól mutatja, hogy a 23 milliós, gazdaságilag fejlett Tajvanról mindössze 1 vállalkozónak jut hely, míg az 1,8 milliós Észak-Macedóniából 16-nak. Ez valóban ösztönzi az ígéretes vállalkozási ötletek beáramlását? Erősen kétséges.

Tapasztalataink

Ügyfeleink nevében már hosszú évek óta napi szinten kapcsolatban állunk az idegenrendészeti hatóságokkal, így első kézből látjuk és érezzük, hogy a rendszer régóta nem működik megfelelően. Könnyű a nyilvánosság előtt kijelenteni, hogy „a foglalási rendszer használata ezentúl kötelező, és időpont nélkül nem lehet ügyet intézni,” de a valóság egészen más.
Bizonyos ügytípusokra gyakorlatilag lehetetlen időpontot szerezni, és ha valaki túl gyakran próbálkozik, a rendszer egyszerűen letiltja a hozzáférését. Eközben az időpontokat továbbra is árulják az informális „feketepiacon” – így azok jutnak előnyhöz, akik meg tudják fizetni.

Hogyan tovább?

Bár a törvénymódosítás hoz néhány kisebb pozitívumot, valódi előrelépés csak akkor várható, ha megtörténik a rendszer digitális modernizációja, átláthatóvá válik az időpontfoglalás, és megerősítik a rendőrségi személyzetet.

Ha kíváncsi arra, mennyire vonzó Szlovákia a külföldiek számára, akik gazdasági szempontból valódi értéket képviselnek, íme egy egyszerű adat: Szlovákia 2021 és 2023 között összesen 62 ún. „kék kártyát” adott ki magasan képzett külföldiek számára. Lengyelország ugyanebben az időszakban 15 313-at. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy a szlovák gazdaság lélegeztetőgépen van.

Ha ön is nehézségekbe ütközik a külföldi munkavállalók alkalmazása során, forduljon hozzánk bizalommal. A ProfiDeCon szakértői több mint tíz éve segítenek szlovákiai cégeknek a külföldiek foglalkoztatásában. Szívesen segítünk önnek is.

The post Új tartózkodási szabályok külföldieknek Szlovákiában – jobb vagy rosszabb lesz júliustól? appeared first on ProfiDeCon.

Azok a vállalkozók, akik munkavállalókat küldenek ki Németországba, több jogszabályi kötelezettségnek is meg kell hogy feleljenek a helyi hatóságok felé. A vámbejelentés időben történő benyújtása mellett kötelező a dokumentáció helyszíni vezetése és tárolása is Németország területén. A vámhatóságok ugyanis rendszeres ellenőrzéseket tartanak az építkezéseken és a munkahelyeken, és ilyenkor azonnal bekérhetik a kiküldött dolgozókkal kapcsolatos iratokat. Ha ezeket nem tudják azonnal bemutatni, akár 15 000 eurós bírságot is kockáztatnak – még akkor is, ha a dokumentumokat később, a megadott határidőn belül pótolják. Ezért is érdemes szakértőkkel konzultálni, hogy elkerülje a kellemetlenségeket.

Dokumentumok pontosan meghatározott helyszínen

A vámbejelentésben meg kell adni a pontos németországi címet, ahol a dokumentumokat tárolják. Ez gyakran maga a munkavégzés helyszíne, például egy építkezés címe. Ebben az esetben azonban elengedhetetlen, hogy a helyszínen valóban minden szükséges dokumentum rendelkezésre álljon és könnyen elérhető legyen. Az ellenőrzés során ezeket azonnal be kell tudni mutatni, ellenkező esetben ez kötelezettségszegésnek minősül.

Amit azonnal be kell tudni mutatni

A kötelező dokumentumok közé tartozik a munkaszerződés vagy a kiküldetésről szóló megállapodás, amely tartalmazza a bérrel kapcsolatos információkat is. Továbbá szükséges a munkaidő-nyilvántartás, amely rögzíti, mikor kezdte és mikor fejezte be a munkát a munkavállaló, illetve mennyi ideig dolgozott. A munkáltatónak be kell tudnia mutatni a bérjegyzékeket, a kifizetett bér igazolásait, valamint a vámbejelentés benyújtásáról szóló visszaigazolást is. Nagyon fontos dokumentum az A1-es igazolás, amely tanúsítja, hogy a munkavállaló a munkáltató országában (például Magyarországon) társadalombiztosítással rendelkezik. Ezeket az iratokat német nyelven kell rendelkezésre bocsátani, és a kiküldetés ideje alatt – legfeljebb két évig – meg kell őrizni.

Érdemes felkészíteni a felelős munkavállalókat, különösen a vámbejelentésben megjelölt kapcsolattartó személyt, hogy az ellenőrzés során tudják, mit kell bemutatni, és hol találhatók ezek a dokumentumok a munkaterületen.

Fontos, hogy a munkáltatók ne vegyék félvállról a dokumentációs kötelezettségeket, és minden ellenőrzésre alaposan felkészüljenek. Mi szakértők vagyunk a németországi, ausztriai és más országokban történő vállalkozásban. A ProfiDeCon szakemberei már több mint 10 éve segítik a vállalkozókat. Szívesen segítünk Önnek is.

The post Erre valóban odafigyelnek a német hatóságok a kiküldött munkavállalók ellenőrzésekor! appeared first on ProfiDeCon.

Az egyik legfontosabb változás, amelyet a módosítás bevezetett, az elektronikus kérelembenyújtás lehetősége. Aki azonban azt remélte, hogy ez megszünteti a hivatali bürokráciát, csalódni fog. A külföldiek alkalmazásánál továbbra is érdemes szakértőkhöz fordulni, akik segítenek eligazodni a bürokrácia útvesztőjében.

A jogszabály papíron jól hangzik, de a valóság más lehet

Elvileg a külföldieknek ma már elektronikus úton kellene tudniuk intézni a tartózkodási engedélyük megújítását, a kék kártya meghosszabbítását, a határozatlan idejű letelepedési engedély megszerzését, a hosszú távú tartózkodási engedély kérelmét, az uniós polgárok tartózkodásának regisztrációját, a tartózkodási igazolvány igénylését és a külföldi útlevél kérelmezését.

A kulcsszó azonban a „kellene”. A gyakorlatban ez nem működik teljesen gördülékenyen. Az egyik legnagyobb akadály, hogy az elektronikus ügyintézéshez a külföldieknek rendelkezniük kell egy érvényes tartózkodási igazolvánnyal, amelyhez aktivált BOK-kód (biztonsági személyes kód) is tartozik. A probléma az, hogy a BOK-kód aktiválása csak személyesen, a bevándorlási hivatalokban történhet meg, így a rendszer még mindig igényli a személyes megjelenést.

Előfordul, hogy a BOK sem elég

Még ha a külföldi munkavállalók aktiválták is a BOK-kódjukat és elektronikus úton benyújtották a kérelmet, végül akkor is személyesen kell megjelenniük a bevándorlási hivatalban, hogy ott rögzítsék a személyazonosításhoz szükséges adataikat. Így az egyszerűbb és gyorsabb ügyintézés ígérete gyakorlatilag meghiúsult. Ráadásul a bevándorlási hivatalok kapacitása továbbra is korlátozott, és az időpontfoglalás rendszerint hosszú várakozási idővel jár. Csak néhány hivatal fogad ügyfeleket időpont nélkül, de ott is sorban kell állni és várakozni. Csapatunk készséggel segít Önnek, hogy elkerülje a fárasztó ügyintézést és a hosszú várakozási időket.

További változások

A módosítás a munkáltatók számára is hozott néhány változást. Például a jogi személyeknek már nem kell csatolniuk a külföldi meghívólevél hitelesítéséhez az elmúlt három hónap bankszámlakivonatát, elegendő egy igazolás az egyenlegük mértékéről.

A módosítás része volt egy olyan változás is, amely az ideiglenes menedékjoggal rendelkező személyeket érinti. Az új szabályozás értelmében a menedékesek ezentúl ID-kártya formátumú igazolványt kapnak, amely megfelel az európai szabványoknak. Ezek a kártyák növelik a biztonságot, megkönnyítik az ellenőrzést és az engedélyek meghosszabbítását, valamint lehetővé teszik a könnyebb mozgást az EU és a schengeni térség országaiban.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatása továbbra sem problémamentes. Mi, a ProfiDeCon csapata, több mint tíz éve segítjük a magyar vállalatokat külföldi munkavállalók alkalmazásában. Örömmel segítünk Önnek is.

The post Szeretne külföldieket alkalmazni Magyarországon? Miért nem támaszkodhat az elektronikus kérelembenyújtásra? appeared first on ProfiDeCon.

Ausztria szigorúan védi munkaerőpiacát és szociális rendszerét. Az egyik ilyen intézkedés a szabadság és végkielégítés biztosítására létrehozott BUAK alap. Ennek célja többek között az, hogy garantálja az építőipari cégek minden munkavállalójának a szabadság megfelelő díjazását.

Szabadság-hozzájárulások Ausztriában

Amennyiben munkavállalókat kíván küldeni Ausztriába építési munkákra a BUAG törvény értelmében, számolnia kell többek között azzal is, hogy regisztrálnia kell őket a szabadságalapba.

A regisztráció után a kiküldött munkavállalók által ledolgozott napokról havonta elektronikus portálon keresztül kell jelentést tennie, és havi szabadság-hozzájárulást kell fizetnie. A hozzájárulások összege a munkavállaló bruttó béréből kerül kiszámításra, az osztrák építőiparra vonatkozó kollektív szerződések és tarifák alapján. Ezek azonban régiótól vagy a munkavállalók szakterületétől függően eltérhetnek.

Ha munkavállalója jogosult lesz szabadságra, és úgy dönt, hogy azt ausztriai kiküldetése alatt veszi ki, a BUAK-nál kérvényezheti a bérkompenzáció kifizetését. A hozzájárulást az alap közvetlenül a munkavállalónak fizeti ki.

A BUAK figyelmen kívül hagyása költséges lehet

Mi történik, ha nem nyújt be jelentést a BUAK-nak, vagy nem fizeti meg a hozzájárulásokat? Ebben az esetben az alap automatikusan kiszámíthatja az összeget az ún. ZKO jelentések alapján. Ez gyakran magasabb hozzájárulást eredményezhet, mint amit a valós ledolgozott napok indokolnának. Előfordulhat, hogy azokra a napokra is szabadság-hozzájárulást kell fizetnie, amelyeken a munkavállaló valójában nem dolgozott Ausztriában. Ez így jelentős pluszköltségeket eredményezhet vállalatának.

Konzultáljon szakértőkkel a problémák elkerülése érdekében

Ha a felszólítások ellenére sem fizeti meg a szabadság-hozzájárulásokat, a BUAK keresetet nyújthat be az illetékes osztrák munkaügyi és szociális bíróságon, és bírósági úton érvényesítheti követelését.

A tartozás összege természetesen bírságokkal és további díjakkal növekedhet. Gyakorlati tapasztalataink szerint több olyan eset is előfordult, amikor egyes cégek nem reagáltak a BUAK felszólításaira annak ellenére, hogy Ausztriában építési munkákat végeztek. Ennek következtében az alap keresetet nyújtott be ellenük, és hosszas bírósági eljárások kezdődtek.

Ezért, ha munkavállalókat küld építési munkákra Ausztriába, javasoljuk, hogy aktívan foglalkozzon a BUAK-kal kapcsolatos kötelezettségekkel, és ne hagyjon figyelmen kívül semmilyen előírást. A ProfiDeCon szakértői szívesen segítenek Önnek időt, pénzt és felesleges komplikációkat megtakarítani.

The post Munkavállalóit építési munkákra küldi Ausztriába? Kötelező fizetnie a BUAK szabadságalapot! appeared first on ProfiDeCon.